2. rész Dalok..

Bocsi, hogy ezzel rabolom az időt, csak fontosnak érzem, hogy egy kis jelmagyarázatot adjak, majd megértitek miért. ;) Ezt amúgy az egész blogon alkalmazni fogom majd.

szóval: 

-olasz

  - angol

     -magyar

Köszi, és tényleg csak ennyi lenne! Remélem tetszeni fog... ;)

~Kedves naplóm!

Már alig várom az ének órát Padrona Calfucci-val és többet megtudhatok arról a bizonyos e-mailról. Hihetetlen, hogy egy pillanat alatt változott meg a nézetem erről az egész almomról, hogy énekelhetek Luke Hemmings-szel. Egész eddig teljesen elképzelhetetlennek tűnt az egész és most....!!! Felfoghatatlan számomra. ~ Felültem az ágyamban, összecsuktam a naplóm. Kinéztem az ablakon, már világos volt. Lerúgtam  a takarót és szombat alkalmából úgy döntöttem kimegyek a parkba. Úgy döntöttem viszem a ki barna bőr kötésű könyvet, amibe újonnan dokumentálom napjaim. Felvettem egy laza felsőt egy szűk farmerrel és lerohantam a lépcsőn. Magamhoz vettem a telefonom és kerestem egy kis táskát, amibe ezeket belerakhatom. Végül találtam egy kis régi válltáskát, ami amúgy nagyon ronda volt, de célnak megfelel.

Beledobtam a naplót+ceruzát és a telefont. Magamra rángattam egy fehér tornacipőt és kiléptem a házból. Elindultam az utcán végig, gyalogoltam még kétszer ennyit, majd megérkeztem és ösztönösen indultam a már törzshelyemnek számító padra és előszedtem a könyvecskét.

~ március 4. - egészen pontosan egy hónap van míg az 5sos jön. Annyira soknak tűnik, de nagyon gyorsan el fog telni reményeim szerint a sok énekpróba végett. Én akarok velük énekelni, bár tudom, hogy Luisa is nevez és egymás ellen versenyzünk, mert ketten semmiképpen nem énekelhetünk. Azt hiszem. Kicsit aggódom, hogy ez az egész verseny dolog ront a barátságunkon, de gondolom, hogy megértenénk majd, ha a másik nyer........~Az órámra  néztem, még van két órám mielőtt kellene mennem órára.

* * *

~Az ének Padrona Calfucci-nál talán az eddigi legeslegjobb volt! Elmesélem:

A parkban kicsit sokáig maradtam, mert séta közben elnéztem az időt, így sietősre kellett vennem a tempót. Haza rohantam, felvettem a mappám, amiben különböző dalszövegek és kották pihentek, majd mentem tovább a Calfucci-házhoz. 

Az énektanárnőm egy magas fiatal nő volt, kb. 30-40 év körül volt, élénk kék  szemmel és világosbarna hajjal. Határozott személyiség volt, szigorú, de a legjólelkűbb ember akivel valaha találkoztam. A hangja annyira szép és tiszta. Már az jól esik a fülnek ha beszél az emberhez. Aztán, ha énekelni kezd, aki hallja azt egyből elragadja. Ő a példaképem.

Mikor beléptem az ajtón egyből meghallottam a zongora és a tanárom hangját. Ezt a dallamot ismerem. Úgy hiszem két éve énekeltük, egy szomorú dal volt, a hiányzásról, és, hogy kint háború dúl...Mikor tanultam, többször elsírtam magam rajta. A dalt Taylor Swift írta, de Padrona Calfucci vetekszik az eredetivel.

Lassan indultam meg a zongora felé, nem akartam megzavarni, de különben sem tudtam volna, ha zenél akkor átéléssel teszi, hogy kizárja a külvilágot és akár bombát is robbanthatnék mellette, nem venné észre. Nekidőltem a falnak,  a hangszer mellett, s megvártam a dal végét. Majd  felpillantott rám, tekintetén látszott a meglepetés, végül elmosolyodott.

 -Gondolom nem mondok újat most a 5 seconds of summer-rel kapcsolatban...-szünetet tartott, megvárta a reakcióm, bólintottam.- Tehát én már felírtalak a listára téged és Luisát, azok közé akik április 4-én meghallgatásra kerülnek... pontosabb időpontot jelenleg nem tudok mondani. A koncert 17 órakor lesz, és mielőtt bejelentik kértek 3 óra gondolkodási időt, tehát a meghallgatás létszáma kötött. Ám nagyon szoros lesz, tudod, hogy nem kevés tanítványom van...de titeket elsőként írtalak be a listára -kacsintott. 

-Nagyon köszönöm Padrona Calfucci! - hálálkodtam, a nő csak legyintett majd leszedte kis füzetkéjét a zongora tetejéről.

-Utána néztem ennek az együttesnek, 4 fiú Ashton Irwin, Michael Clifford, Calum Hood és Luke Hemmings...Ashton dobol, Luke és Calum énekel és gitározik, Michael gitározik..többnyire-oldalra pillantott, hogy jól mondja-e, én helyeseltem. - A fiúk leginkább punk stílusú zenéket játszanak...

-Igen.- mondtam, várva a további alaptények felsorolását, de felém fordult, jelezve, hogy most én jövök és figyelt. Annyira nem tudtam, hogy mit tudnék hozzáfűzni ezekhez, hisz ami lényeges azt elmondta.- öhm...-mondtam idegesen.

-Ne tördeld a kezed!-szólt rám.-Sophia jó vagy és van esélyed a meghallgatáson, de előbb fel kell készítselek.Szóval! Összeírtam pár dalt ami szóba jöhet, hogy énekelsz...Kettőt válassz!-A lista nem volt valami hosszú és teli volt áthúzásokkal. Kétségtelen, hogy nekem a líraibb dalokat szánja. Szemem megállapodott egy elemén a listának, a közepe fele megláttam felírva, a Wherever you are-t. Szívem nagyot dobbant, amióta legelőször meghallgattam, imádom. Végigfutottam a listát és ráböktem a Disconnected-re.

-Akkor legyen a Wherever you are és a Disconnected.- elmosolyodott.

-Én is ezeket gondoltam neked -lapozott a füzetben és láttam a szépen, katonásan sorakozó hangjegyeket.-Szereztem kottát is ezekhez.- Láthatta rajtam, hogy mondani akarok valamit valamit mert arcát felém fordította és hallgatott.

-Hát csak azt szeretném kérdezni, hogy Luisa melyikeket énekli...a szabad tudnom.

- Ő még nem biztos teljesen. Az egyik a Gotta get out, a másikon meg még hezitál...-magyarázta.

-Ohh...köszönöm...-ő csak biccentett. Nem egy beszédes típus csak akkor beszél, ha nagyon fontos.

 Az óra további részében meghallgatta a két dalt, hogy hogyan éneklem. A Wherever you are természetesen nagyon jól ment, hisz kívülről tudom. Annál csak adott néhány légzési  technikát, ám a Disconnected kicsit bonyolultabbnak bizonyult. Ahhoz kellett szöveg is, mert nem pontosan tudom a szöveget, de gyakorlással az is menni fog, ha gyakorlom. ~

-Hello!-nyitott a szobába Noah. Ő anya pasija, már 8 éve nálunk lakik és neki köszönhetem az angol tudásom nagy részét. Már mondhatni anyanyelvi szinten elsajátítottam. Mivel ő amúgy brit, anya munkahelyén a főnöke...meg most már  egy kicsit több, de ezt hagyjuk. Noah amúgy jó arc már-már néha apukámnak tekintem. Lehet vele viccelődni, és ha kell elmondhatok neki gondjaimat és tanácsot ad.

Ha ő is velünk van, angolul beszélgetünk otthon, ha csak anya meg én akkor magyarul...anya úgy gondolja, tudnom kell az ő anyanyelvét is, hiszen a családunk fele ott él. A suliban, Luisával meg általánosságban olaszul beszélek. Luisa sokszor piszkál, hogy olyan vagyok, mint a Bábeli zűrzavar, mert számára elképzelhetetlen ez az életmód. De én már megszoktam.

Felnéztem a napló írásból.-Nem akarok zavarni, szólok, hogy itthon vagyok.

-Oké.

-Amúgy milyen napod volt?

-Nagyon jó, Padrona Calfucci benevezett egy meghallgatásra, hogy együtt énekelhessek az 5sos-sel. Megvannak a dalok is amiket énekelni fogok.

-5sos?!-ráncolta össze a szemöldökét.-az a 4 ausztrál punk zenével?-Bólintottam.

-Melyikeket énekled?-ennél a kérdésnél lazán, macsósan és mellén karba tett kézzel támaszkodott az ajtófélfának.

-Wherever you are és Disconnected.-válaszoltam.

-Akkor hagylak gyakorolni, majd szólj ha kell valami....

-Jó. Kösz Noah.

-Ó amúgy azt akarom kérdezni, hogy mikor is lesz ez az éneklős dolog?

-Hát április 4-én. Mi vagyunk a 4. helyszín az 5 Countries 5 Days turnén. Itt Milánóban lépnek fel....

-Anyád elengedett a koncertre?-vonta fel a szemöldökét. Beletrafált...mint mindig. Eszembe se, jutott megkérdezni őket, hogy egyáltalán elmehetek-e. Bepánikoltam.Valószínűleg ez az arcomon is látszott, mert rögtön hozzátette. -Ha gondolod én segítek ebben anyádnál....-megkönnyebbülten sóhajtottam.

-Megtennéd?

-Hát ha szépen megkérsz.-tette hozzá cinkos mosollyal.

-Igenigeingen!!! Isten vagy Noah!!

-Na mentem...majd hozom a fejleményeket.-meg sem várva válaszom elsietett.

~OMG Noah hihetetlen! Egy angyal.. Ezennel szülő(k) részt ki is pipálhatom.~

Megcsörrent mellettem a telefon, Luisa.

-Hi babe...-köszönt bele.

-Szia Mizujs?-mostanság szokásunk, hogy angolul beszélgetünk, mert ő gyakorol, nekem meg mindegy, hogy olasz vagy angol.

-Beszéltél Mrs. Calfucci-val?Választottatok dalt?-kicsit akadozva beszél, nem-régóta tanul angolt, úgyhogy ez neki kicsit nehéz.

-Persze mindkettő megvan már . Az egyik a Disconnected a másik a Wherever you are. Mondta, hogy te még ne választottál, csak egyet. Melyiket énekled még?-kérdeztem izgatottam és talán kicsit gyorsan is.

-Soph..feladom..lefordítanád nekem olaszra is?-felnevettem és elismételtem neki.

-Ő..szerintem a Beside you. Az jól megy  és Imádom!

-Tudom..szoktalak hallani.

-Van kedved átjönni gyakorolni?-kérdezte.

-Van..mikor?

-Szerinted?! MOST!!.....várlak...-mondta ellentmondást nem tűrő hangon és lerakta. Luisa ilyen...ezért is szeretem.

Sóhajtotta, magamra kaptam egy cipőt és elindultam Luisa házához....